Egy bálon történt… Ahol a gyönyörű, ám merész Lillian Bowman megtanulta, hogy független, amerikai modora nem igazán szerencsés. És London legkapósabb arisztokratája, a kiállhatatlan, sznob és lehetetlen Marcus Westcliff ítélte el leginkább. A kertben történt… Amikor Marcus döbbenetes – és veszélyes – módon hirtelen átölelte, Lilliant váratlanul elöntötte a szenvedély a férfi iránt, akit még csak nem is kedvelt. Mozdulatlanná dermedve álltak… a világ megszűnt létezni körülöttük… szerencsére senki sem kapta rajta őket.

Lillian és Marcus párosa látszólag nem is különbözhetne jobban egymástól, közelebbről megfigyelve azonban kiderül, hogy egymás iránti ellenszenvük hasonlóságaikból fakadnak. A lány makacs, önfejű és jóval szabadabb elvű, mint amit az angol arisztokrácia el tudna viselni. A gróf kémény kalapos, mindig neki, kell hogy igaza legyen és mindig mindenkit kijavít. Tökéletességre való törekvése gyermekkorából fakad, az öreg gróf ugyanis egy kutyával is jobban bánt volna, mint vele az örökösével. Számára egyérételmű, hogy nem szerelemből fog házasodni, hiszen ilyen érzelmeket ő nem enged meg magának. Ezt azonban csak addig véli így, mig először kettesben nem marad Lilliannel, akinek illata elkábítja. Bár kettőjük összetűzései folyamatosan borzolják a társaság kedélyeit, közben többször is megvillan a Marcus gyengédebb énje. A lány bár érzi a vonzalmát iránta inkább St. Vincent közeledését fogadja el, félvén attól, hogya gróf sosem tudná viszonozni érzelmeit. Egy délután azonban miután a társaság nagy része eltávozik a birtokról Marcus úrihölgyhöz nem méltóan becsiccsentve találja Lilliant a könyvtárban és enyhén kihasználva a lány bódultságát a szobájába invitálja. Miután visszavonhatatlanul kompromittálta a lányt a gróf temészetesen felajánlja, hogy feleségül veszi, a lány azonban makacs és ellenáll. Kettőjük vonzalma azonban ellenállhatatlan, azonban mire elfogadná a feléje nyújtott kezet a vikomt a grófné segítségével elrabolja. Marcus szörnyű haragra gerjed és utánuk ered, szerencsére még időben utól éri a párost, s végre megkönnyebbülésükben bevallják egymásnak érzéseiket.

Lillian és Marcus párosa várós volt, már az előzmények alapján is gondolni lehetett, hogy kettőjük párosa lenyűgözőbb lesz, mint az előzőek. Együtt jobbak, mint külön-külön, a gróf kevéssé feszes és előbújik emberi énje, a lányon kevésbé látványos a változás, de vitathatatlanul tökéletesen kiegészítik egymást és tőle gyengébb nőszemélyt pillanatok alatt összeroppantana a gróf személyisége.

St. Vincent - és valahol még a grófné - viselkedése is csalódást okozott. Bár Lillian többször megjegyzi, hogy valami feneketlen gonosszágot vél felfedezni a vikomt tekintetében, azért arra nem gondoltam volna, hogy ilyen szörnyűségre vetemedik. Meglehetősen kiváncsi vagyok arra, hogy Kleypas hogyan fogja tudni ezek után jó fényben feltűntetni és arra is, hogy Evie egyáltalán hogyan gondolja, hogy felveszi a kapcsolatot azzal az emberrel, aki elrabolta, megkötözte és majdnem meg is erőszakolta egyik legjobb barátnőjét.

A borító most már egy fokkal jobb, végre érzékelteti a kor hangultát, bár attól tartok nem egy ilyen kleopátra sminkes nőszemélyt kellett volna találniuk. A kiadó hihetetlenül nem tudja eltalálni a borítókat, remélem a következő kötetnél még inkább javulni fog a helyzet.

 

Értékelés: 4,5/5

Műfaj: romantikus

Sorozat: Wallflowers

Megosztás a facebookon